2020. január 1., szerda

Bada Dada - Bada Tibor Tavaszai : Hommage a Hommage

Mint írtam Syporcával kezdtem neki barátaim ,ismerősök egyéb formációkról szóló írás folyamataimnak , nem csa a kulturális - művészet terepéről  - területén alkotókról fogok  szólni ,de most egy olyan emberről szól majd írásom , akinek a művészet ,alkotás az életének elemi része ,vérének molekuális  alapanyaga , lelki és szellemi centrumában csak is a alkotás állt , miközben sokan ,legtöbben a részeges alkoholista , zűrős arcát ismerték ,mivel léhaságukban nem mentek tovább ,vagy más katalizátorok ezt a képet tartották fenn ,mint szükségállapot , biznisz and art , külső körök ,belső körök , drága barátom  Bada Tibi / Bada Dada  bizony angyali ,gyermeki lelkületű tiszta szívű ember volt ,tehetsége , amit létrehozott   egy szóval : leírhatatlan ,a XX.század - nemzetközileg is - egyik legnagyobb festőjéről beszélek, idehaza számos utódja van számos plagizátora , és jókora félreértés - félremagyarázatok személye körül ,nem volt egy pedantériás alak és brutálisan tudott viselkedni - mögé nézve azért aki tudta ,az tudta mi miért -  ,miközben  viselkedése , normatívái nem feleltek meg a honi kurrens " underground szakácskönyvének " , az etiket ő magasról leszarta , mivel maga volt az emocionális horizont minden hibáival együtt ,maga volt az etiket makettje , fricskája és méltó képviselője  , hiszen humora és személyiségéből ez áradt , ugyan nem volt egy egy matyóhímzés de nem is volt " otrombagazfickóakicsakanemiszervétmutogatja  tökrészegen ".
- Magányosan halt meg .   Váratlanul ,  keserűen , de egy új élet lehetőségének kapui előtt .
LEGENDÁRIUM : igen vállalom , az utolsó éveiben barátok voltunk, kevesen maradtak körülötte ( ..... )  ,a többieken röhögőt keserűségében ,vagy mint több szintes múltzavarok mélázott róluk , első pakkra szótértettünk , rengeteg közösklelki- tudati kapocs füzőtt egymáshoz minket ,  még most sem tudom felmérni mennyi is , semmi különös semmi furcsaság ,egyszerűen mint kétproli ültünk egymás mellett ,  ujjaink között csonkig elszívott cigijeinkkel ,egy lehetetlenül piszkos padon - szemben egy szökőkút , benne egy teknősbéka úszik versenyt  a fodrozodó szökőhullámokkal ,  kezeiben hozta őt , kislányának szánta  . 2004 : Erzsébet Tér , több órás performance , kiállítás a szökökút tövében ,a bokrokra felakasztva , a földön mint naszka fensíkú tér táblák , a padokon mint Tatlin híredt oszlopa  egymásra felrakva ,kiadva egy épitmény falát , korán érkeztünk és vártuk a többieket és kamerásokat  , ő tökjózan volt ,kislánya nem sokára megérkezik , halkan beszélgettünk , és az idő ketyeget és jött a , közeledett parádés  előadás .
-  Nehezen írok személyéről , évekig kerültem a róla szóló beszélgetéseket , ugyan megvettem Szombathy Bálint könyvét róla ,de el is adtam egy kis idő múlva egy antikváriumba , nem akartam rá gondolni ,megnyúzott halála , és felejtenni akartam ,vagy legalábbis  " objektíven kezelni " , de most ,talán ,talán ,eljött az ideje , hogy egy rövidebb írásbab megemlékezzek rá  .......










































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése